2026. október 16–17-én kilencedik alkalommal rendezték meg a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban az „Európai műemlékvédelmi tendenciák, különös tekintettel a Kárpát-medencére” című nemzetközi konferenciát. A kétnapos tanácskozás programjában hét ország 28 előadója szerepelt (Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Franciaország, Írország, Szlovákia), ami jól érzékeltette a rendezvény nemzetközi jellegét és a Kárpát-medence műemlékvédelmének európai beágyazottságát. A konferencia első tematikai egységei a középkori egyházi műemlékek kutatására és helyreállítására összpontosítottak, többek között Türje, Szilágy, Veszprémvölgy, valamint a Felső-Tisza-vidék templomainak példáján. Külön szekció foglalkozott az örökségértelmezés, a közösségi részvétel és a kulturális kommunikáció kérdéseivel, valamint azzal, miként vonhatók be a helyi közösségek és a fiatalabb generációk az örökség megőrzésébe. A történeti épületek helyreállításának módszertani és technikai problémái között a modernista homlokzatok konzerválása, a történeti városházák megújítása, az ipari örökség emlékezete és különleges műszaki műtárgyak restaurálása is szóba került.

A második nap egyik kiemelt témája a történeti műemlékegyüttesek és kastélykertek megújulása volt, külön figyelemmel a fehérvárcsurgói, nagykárolyi és bályoki Károlyi-örökségre. Önálló szekció vizsgálta a kortárs művészet és építészet helyét a műemléki környezetben, a budapesti Zene Házától a Magyar Tudományos Akadémia történeti épületének kortárs művészeti újraértelmezéséig. A magyar műemlékvédelem aktuális kérdései között Fertőd és a váci székesegyház felújításának tapasztalatai, a műemléki topográfia új irányai és a szakma elmúlt évtizedeinek története is helyet kapott. A záró szekció a rehabilitáció elméleti és gyakorlati dilemmáit, a szerkezeti beavatkozások elsődlegességét, valamint a rekonstrukció hitelességének kérdését járta körül. Az előadások sokfélesége jól érzékeltette, hogy a kortárs műemlékvédelem egyszerre tudományos kutatás, restaurátori és építészeti gyakorlat, közösségi feladat és kulturális párbeszéd. A konferenciát kiállításmegnyitó, kastélytúra és koncert is kísérte, tovább erősítve a fehérvárcsurgói nemzetközi tudományos konferencia szakmai és kulturális közösségteremtő szerepét.

Tüskés Anna

On 16–17 October 2026, the Károlyi Mansion in Fehérvárcsurgó hosted the ninth edition of the international conference European Trends in Monument Protection, with Special Regard to the Carpathian Basin. The two-day programme brought together 28 speakers from seven countries (Hungary, Serbia, Croatia, Romania, France, Ireland, Slovakia), underlining both the international character of the event and the broader European context of heritage conservation in the Carpathian Basin. The first thematic sections of the two-day event focused on the research and restoration of medieval ecclesiastical monuments, with case studies including Türje, Szilágy, Veszprémvölgy and medieval churches of the Upper Tisza region. A separate session addressed heritage interpretation, community engagement and cultural communication, with particular attention to the involvement of local communities and younger generations in heritage preservation. Methodological and technical issues in the conservation of historic buildings ranged from the preservation of modernist façades and the renovation of historic town halls to industrial heritage and the restoration of exceptional technical monuments.

One of the central themes of the second day was the renewal of historic monument complexes and mansion gardens, with special emphasis on the Károlyi heritage in Fehérvárcsurgó, Carei and Balc. A dedicated section examined the relationship between contemporary art, architecture and historic environments, ranging from the House of Music Hungary to contemporary artistic interpretations of the historic building of the Hungarian Academy of Sciences. Current issues in Hungarian monument conservation included the lessons of restoration projects at Fertőd and Vác Cathedral, new directions in monument topography, and reflections on the recent history of the profession. The final session explored theoretical and practical questions of rehabilitation, the importance of structural interventions, and the complex issue of authenticity in reconstruction. Taken together, the presentations demonstrated that contemporary heritage conservation is simultaneously a field of scholarly research, architectural and restoration practice, community responsibility and cultural dialogue. The academic programme was complemented by an exhibition opening, a guided tour of the mansion and a concert, further strengthening the professional and cultural community-building role of the Fehérvárcsurgó conference.

Anna Tüskés