Baranya vármegye és ebben Pécs különleges helyet foglal el minden művészetek iránt fogékony ember szívében. Történelmi múltja egyedülállóan gazdag, építészeti, képzőművészeti, irodalmi, zenei és szellemi emlékei termékeny táptalajt adott sok művészeti kezdeményezés számára. Így nem volt véletlen, hogy két városa, Villány és Siklós, a 60-as évek végén induló magyar szimpózium-mozgalom kiindulópontja lett. A szimpóziumok mindig a korszerű, friss művészeti áramlatok kísérleti műhelyei, egyben lehetőséget adva a kutató, szellemi munkára. A Siklós- Villányi Alkotótelepen a művészeknek alkalmuk nyílt az akkori kultúrpolitika közegében a szabadságra és a nemzetközi párbeszédre. Az 1967-68-as indulások után mind a kőszobrász telepen, mind a kerámia műhelyekben jelentős értékek jöttek létre szinte egyidőben a külföldi szimpóziumokkal. Az 1992-ig tartó központi támogatás megszűnésével lassan elhaltak szimpóziumok is, és 2006-ban végleg bezárt az Alkotótelep mindkét műhelye.
 

A szimpóziumok közösségteremtő erejük és tudásörökítő szerepük révén felbecsülhetetlen jelentőséggel bírnak az oktatás területén is. Így nem volt véletlen, hogy a pécsi Mesteriskola hazánkban először a siklósi és villányi alkotótelep helyszínén, annak szellemi örökségével, kiváló művészek közreműködésével, mint Rétfalvi Sándor, Schrammel Imre, Keserü Ilona, Bencsik István, el tudott indulni. Mindezek tudatában is különös jelentőséggel bír, hogy a hazai képző-és iparművészet jelentős helyszínét, annak születésének több mint fél évszázados évfordulóján, egy nagyszabású rendezvénnyel tegyük a mai alkotóknak is ismertté. Egyben lehetőséget teremtsünk arra, hogy a nemzetközi művészeti életben újra fokozódó szimpózium mozgalmat, akár a még meglévő siklósi és villányi infrastruktúrákkal felélesszük, jövőképet adjunk. A program célja, hogy lehetőséget adjon az idősebb és a fiatalabb kollégák találkozására, a szimpóziumok, és ebben a Baranyai Alkotótelep hazai és nemzetközi szerepének, jelentőségének feltárására, ismertetésére.