Ugrás a tartalomra

Alkotói pályázati felhívás a Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése céljából

Alkotói pályázati felhívás A MOHÁCSI CSATA 500 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL „A Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése” céljából pályamű tervezése
 

I. A Pályázat kiírója
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Kiíró).
Közreműködő szakmai partner: Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Szakmai partner: Dél-dunántúli Építész Kamara
Magyar Művészeti Akadémia


II. A pályázat címe
A MOHÁCSI CSATA 500 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL „A Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése” céljából pályamű tervezése
 

III. A pályázat célja és tárgya
A mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezéshez és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések előkészítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1159/2023. (IV. 27.) Korm. határozat rendelkezései szerint a "Mohács 500" Program fejlesztései körébe tartozik többek között a Villány-Nagyharsány térségében a II. mohácsi csata, az 1687. évi győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése. A Korm. határozat szerint a Pályázat kiírója Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a fejlesztés megvalósítója Nagyharsány Község Önkormányzata.
A pályázat célja: a Villány-Nagyharsány térségében a II. mohácsi csata, az 1687. évi győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének vonatkozásában olyan pályamű kiválasztása, amely lehetővé teszi, hogy a nemzet megfelelő módon emlékezzen meg e történelmi eseményről; a Közép-Európai népek összefogása, a hősies helytállás eszmeiségének, a kiürült Dél-Magyarország területére a keresztény népesség betelepedésének máig ható jelentőségének és fontosságának megfelelő, magas művészi színvonalat képviselő építészeti-tájépítészeti mű tervének és alkotójának kiválasztása.
 

A pályázat tárgya: az 1687. évi győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének méltó továbbfejlesztésére alkalmas pályamű kiválasztása.
1687. évi ún. második mohácsi csata (1687. évi győztes Harsány-hegyi csata)

TÖRTÉNETI HÁTTÉR

A tervezési helyszínen 1687. augusztus 12-én Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor választófejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült 50 000 fős osztrák–magyar–bajor–horvát hadserege csapott össze Szulejmán oszmán nagyvezír seregével. A csata az egyesített európai seregek győzelmével zárult, és a régiónkban ez jelentette a magyarországi török hódoltság végét. Az ütközetet „második mohácsi csata” elnevezéssel is szokták illetni, utalva ezzel a közelben vívott 1526. évi mohácsi csatára.
Az 1687. évi Harsány-hegyi győztes csata emlékvilágának bemutatásáért az elmúlt években tudományos és művészeti erőfeszítések történtek, melyek folytatása szükséges.
A csata helyeinek kutatása, a történések publikálása, az emlékhelyek kialakítása számos feladatot ad ma is. Mivel a harsány-hegyi összecsapásnak jelentős európai – így különösen osztrák, bajor, itáliai és francia – résztvevői voltak, és komoly katolikus szerepvállalással történt, ezért az annak ügyével való foglalkozás európai dimenziókban is alkalmas arra, hogy azt a magyar álláspontot képviselje, miszerint a keresztény szolidaritásnak fontos szerepe volt a törökellenes harcokban.
Az 1526. évi mohácsi, illetve az 1687. évi Harsány-hegyi csata és emlékezete iránt nemcsak Baranyában és a történelmi országterületen tapasztalható érdeklődés, hanem szinte egész Európában, de különösen Közép-Európában és a Balkán-félszigeten. Az 1526. évi mohácsi vész a térség politikai és állami egységét, a mai visegrádi és balkáni országok együttműködését zúzta szét és ellehetetlenítette évszázadokra.
A 2026-ig zajló Mohács 500 programsorozat méltó alkalom Magyarország jelentős szerepvállalásával a visegrádi és a balkáni országok közötti együttműködés további erősítésére és továbbvitelére.
A Magyarország által szervezett, az országhatárokon kívülre is nyúló megemlékezés-sorozat tehát egy szimbolikus, érzelmi, a közös történelmi sorsot is beemelő további eleme és összekovácsoló tényezője lehet ezen országok szoros együttműködésének. Ennek fontos eleme lehet a második mohácsi csataként is emlegetett Harsány-hegyi csata emlékezetének méltó ápolása, történelemformáló hatásának bemutatása.
A jubileumi díszünnepség megrendezésére 2026. augusztus 29-én kerül sor. Számos program mellett, tervezetten ennek a napnak jeles eseménye lesz a mohácsi csata 500 éves évfordulójára felállított szoborkompozícióhoz kötődve a Harsány-hegyi csata emlékére felállított alkotás avatása.


IV. A megvalósítás helyszíne
A csatára emlékező szimbolikus alkotás megvalósításának lehetséges helyszíne: Nagyharsány 2297 hrsz (önkormányzati tulajdon, út), Nagyharsány 2302 hrsz (önkormányzati tulajdon, legelő), Nagyharsány 2308 hrsz (önkormányzati tulajdon, kivett), lásd: helyszínrajz melléklet.
A földrészletek a Szársomlyó Természetvédelmi Területen találhatóak, országos jelentőségű védett természeti terület.
A Nagyharsány 0177 hrsz ingatlan kizárólag a NATURA 2000 hálózatba tartozó, de a Szársomlyó Természetvédelmi Területen kívüli, országos védelem alatt nem álló földrészlet. A Kiíró erre a területre rendelkezik ún. „fogadó pont” tervekkel, amelyről jelen kiírás mellékletében tájékoztatja a Pályázókat.

KÖRNYEZET:
A szomszédos Nagyharsányi Szoborpark az 1960-as évek utáni szobrászművészeti alkotások egyedülálló gyűjteménye. Története 1967-ig nyúlik vissza. A kezdeti években hazai művészek alkottak itt, majd később külföldi művészek is bekapcsolódtak az alkotómunkába, Norvégiától Olaszországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a kortárs képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. A park összképe több évtizedes alkotómunka eredményeként jött létre, a szobrászok mellett tájépítészek, kerttervezők, festőművészek közösen alakították ki, ügyelve arra, hogy a szobrok egymáshoz viszonyítva, valamint a természeti környezettel harmonikus egységben legyenek. A napjainkban 130 alkotást számláló, magas művészi értéket képviselő műtárgyegyüttes 2009 óta műemléki védettséget élvez.
A helyszín elkülönül a közelben lévő Nagyharsány 2308 hrsz-on már meglévő Harsány-hegyi csata emlékműveitől (lásd: helyszínrajz melléklet), ami a szoborpark közvetlen közelében, a bejárati részéhez vezető út túlsó, Villány felőli oldalán került kialakításra a Harsány-hegyi csata emlékmű együttese. (Nagyharsány Község Önkormányzata)
A két, egymással szoros közelségben elhelyezkedő létesítmény – a szoborpark, valamint a Harsány-hegyi csata emlékmű együttese – mind célját, mind a megjelenését tekintve jelentős mértékben különbözik egymástól. Előbbi célja a művészeti alkotások által a szellem munkára bírása, a látogatókban az elmélyülés, a szabad asszociációk generálása, a gondolatébresztés, továbbá a funkcióval rendelkező, alkotócsoportok közreműködésével közösen létrehozott nagyszabású művek
(Amfiteátrum, Esőbeálló, Szimpózium asztal) gyakorlati használata. Utóbbi pedig egy meghatározott funkció – a csatáról való megemlékezés – lehetőségét és igényét sugallja, biztosítja.
Jelen pályázati kiírás célja, hogy az emlékmű ne csak magának a csatának, hanem a győzelem által megvalósult újrakezdésnek a fontosságára is utaljon, úgy, mint a keresztény népesség betelepedésére a kiürült Dél-Magyarország területére és a következő 200 év gazdasági felemelkedésére. Ennek tükrében olyan mű létrehozása a cél, mely tematikájában folytatása a meglévő nagyharsányi emlékműnek, ugyanakkor tovább gondolja, nagyobb összefüggésekben értelmezi a csata jelentőségét.
Előzmények: a Magyar Művészeti Akadémia 2023-ban ötletpályázatot írt ki 40 éves kor alatti építészeknek a jelen pályázat témájával részben megegyező feladatra. Az eredményes pályázat értékeit összefoglaló vélemény, ajánlás:
„A pályázók mindegyike átérezte és pályaművében megjelenítette az 1687-ben lezajlott győztes Nagyharsányi (más említésekben Harsány-hegyi, Szársomlyó-hegyi, vagy második mohácsi) csata jelentőségét. A pályázatok bizonyítják, hogy a korábban felállításra került szoboregyüttes, emlékmű továbbfejlesztése szükséges. Javítani kell a jelenlegi parkoló és az attól pár méterrel alacsonyabban elhelyezett emlékmű alárendelt helyzetén és a keskeny telekből adódó kényszerhelyzeten.
Tisztázni és javítani kell az emlékmű és a táj, az emlékmű és a szoborpark kapcsolatát, a látogatók vezetését. Az egykori csatatér és az emlékmű vizuális kapcsolata megteremtésének gondolata mindegyik tervben megjelenik. A tervek közül több a szoborpark felé megfelelő gyalogos kapcsolatot alakított ki, biztosítva a két, eltérő gondolatiságú objektum önálló működését.”


V. A pályázat jellege, és a pályázók köre
A pályázat nyílt, névaláírásos alkotói pályázat, melyen a Magyar Építész Kamara építész tagjai vehetnek részt. A Kiíró ugyanakkor biztatja az építészeket, hogy a lehető legszélesebb körben keressenek együttműködő partnereket a társművészetek területein.
A pályázat kiírója pályázaton való részvételre meghívja az MMA 2023-ban lebonyolított építész pályázatának alábbi díjazott alkotóit, ill. alkotócsoportjait:

  • Sági Gergely, Ferenczi Natália, Székely Dávid;
  • Chen Ming Rong, Szolga Kata;
  • Beke-Tóth Szilvia;
  • Dr. Greg András;
  • Zilahi Péter, Gyüre Lilla;
  • Cseh András, Horváth Daniella;
  • Németh Zoltán, Szász Levente;
  • Gazdag Gábor, Kustor Karolina;
  • Kókai Noémi

Nem indulhat a pályázaton az a személy, aki a Bíráló Bizottság

  • döntésében részt vesz,
  • a Bíráló Bizottság tagjának közeli hozzátartozója,
  • aki az elmúlt két évben a Bíráló Bizottság tagjának munkaadója munkahelyi vezetője, beosztottja, vagy szerzőtársa volt.

A teljes megvalósításra – beleértve a tervezést, kivitelezést, felállítást, szállítást, engedélyezési költségeket - tervezett 200.000.000,- Ft költségvetési forrás Nagyharsány Község Önkormányzata számára kormányzati döntés szerint áll rendelkezésre.
 

VI. Javasolt építészeti-tájépítészeti tervezési feladatok:
a. Új Építészeti Jel megfogalmazása – a csatára emlékező szimbolikus alkotás létrehozása a helyszínen meglévő kereszt és a csatában részt vett nemzetek által adományozott szoboralkotások megtartásával és új szerkezetbe helyezésével.

  • alternatív, szabadon választható feladatrész („jel” lehet pl. a kápolna is)
  • lehet építészeti/épített jel, de figurális-, szobrászati- vagy akár „kertészeti” megfogalmazás is elképzelhető

b. Az Emlékhely területének rendezése és egységes koncepcióba, kompozícióba illesztése

  • építészeti elemek rendezése, a közös „időtlen” építészeti hang megjelenítése
  • kertépítészet egységesítése, környezetrendezési koncepció
  • tereprendezés, a terepszint megemelése részleges feltöltéssel
  • belső közlekedés megoldása (gépkocsival érkezés, parkolás, sétányok stb.)

c. Amennyiben az Új Építészeti Jel kápolna: ökumenikus-, részben fedett-nyitott szabadtéri kápolna

  • hagyományosan értelmezett építmény/épület vagy csak „jelzett hely” egyaránt lehet
  • kis méretű, részben fedett tér a miséhez/istentisztelethez
  • nyitott vagy fedett-nyitott tér a híveknek/hallgatóságnak A helyszínen megtalálható képzőművészeti alkotások áthelyezhetők, a szerzői jogok tiszteletben tartásával. Utóbbiak esetleges anyagi vonatkozásai a megrendelőt terhelik. Megrendelő hozzájárulását a megvalósítást megelőzően szükséges beszerezni.

     

VII. A Bíráló Bizottság munkája és tagjai
A pályázat egyfordulós. A határidőre beérkezett pályaművek bontását és elbírálását szakmai bíráló bizottság végzi. A bíráló bizottság rangsorolja a pályaműveket és javaslatot tesz a nyertes személyére.
Amennyiben az első helyre rangsorolt alkotás megvalósítása bármilyen okból (anyagi, technikai vagy hatósági) ellehetetlenül, úgy a sorrendben utána következő megvalósítását kell előkészíteni.
Amennyiben a Bíráló Bizottság úgy ítéli meg, hogy a döntéshez ez szükséges, úgy lehetőség van a kiválasztott 3 alkotás szerzőivel konzultációt folytatni a végső döntés előtt.
A bíráló bizottság munkája nem nyilvános. A zsűrizés helyszíne: PTE Művészeti Kar (7622 Pécs Zsolnay Vilmos út 16.) 

A Bíráló Bizottság elnöke: 

  • Hargitai János Országgyűlési képviselő, a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos 

A Bíráló Bizottság társelnöke: 

  • Dévényi Sándor építész Magyar Művészeti Akadémia 

A Bíráló Bizottság tagjai:

  • Vadász Bence építész Magyar Művészeti Akadémia
  • Lukáts István állami főépítész Baranya Vármegyei Kormányhivatal
  • Bagó Béla főépítész Mohács Város Önkormányzata
  • Horváth András építész Dél-dunántúli Építész Kamara
  • Szabó Ádám szobrászművész Magyar Képzőművészeti Egyetem
  • Tihomer Matijevic szobrászművész Művészeti és Kulturális Akadémia, Eszék
  • Kocsis Rudolf szobrászművész Temesvári Nyugati Egyetem, Temesvár
  • Kollár Csaba polgármester Nagyharsány Községi Önkormányzat
  • Varga Szabolcs történész BTK Történettudományi Intézet
  • Závoczky Szabolcs igazgató Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. 

A győztes pályamű alkotója a szakmai zsűri által elfogadott költségvetési terv alapján tiszteletdíjban részesül, továbbá Nagyharsány Község Önkormányzata döntésének függvényében megrendelést kap a mű elkészítésére.
 

VIII. A pályaműre vonatkozó tartalmi és formai előírások
A kompozíciót a kiadott helyszínrajzon meghatározott területen belül kell elhelyezni.
A helyszíni adottságokat figyelembe véve a pályázó határozza meg az alkotás méretét és anyagát.
A mű anyagának és szerkezeti megoldásainak kültéri jellege miatt időtállónak kell lennie, biztosítva a hosszú távú felhasználását.
A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell a következőket: 

  • Helyszínrajz a teljes tervezési területről és/vagy annak központi térségéről az épített elemek feltüntetésével – választható léptékben. (Javasolt M=1:1000 a művészteleppel együtt ábrázolva és M=1:200 a tervezett területről.)
  • Alaprajzok, metszetek, homlokzatok a tervezett épületekről/építményekről a megértéshez szükséges számban és méretarányban.
  • Min. két látványterv tetszőleges technikával előadva
  • Műleírás
  • Költségbecslés
  • Hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap
  • 1 db CD lemez, amely tartalmazza a teljes dokumentációt pdf formátumban 

A terveket, látványterveket és a műleírást javasolt max. 2 db A2 méretű merev kartonlapon beadni.
A Kiíró a pályázati kiírás közzétételével egyidejűleg egy „Felhasználási nyilatkozat” megnevezésű dokumentumot is közzétesz a pályázók részére. A pályázó a nyilatkozatot adataival kitöltve és részéről aláírva, négy eredeti példányban köteles visszaküldeni 2025. február 28. 12:00 óráig a Kiíró által meghatározott címre, amennyiben a pályázati kiírás feltételeit elfogadja, és a pályázaton részt kíván venni.
A pályázók azzal, hogy pályaművüket benyújtották, alávetik magukat a pályázati kiírás feltételeinek, a szükséges engedélyeztetési folyamatnak és a Bíráló Bizottság döntésének.
 

IX. A döntést megalapozó értékelési szempontok – a szellemi tartalom és gondolati háttér megjelenítésén túl - különösen:

  • egyedi megjelenést biztosító építészeti kompozíció, a meglévő műtárgyak méltó beillesztésével
  • tájba-, természeti környezetbe illesztés
  • az egymás mellett lévő (és maradó) különböző funkciójú területek organikus, de egyértelmű elválasztása, megkülönböztetése
  • műszaki megvalósíthatóság, a szerkezetileg észszerű, de egyedi minőséget biztosító megoldások alkalmazása a pályázat karakterével arányos mértékben
  • reális költségvetés 

 

X. A pályázói kérdések megválaszolása
A pályázók a pályázattal kapcsolatos kérdéseiket 2024. november 30. napján 12:00 óráig küldhetik meg az alábbi e-mail címre: mohacs500@pte.hu
A pályázók a válaszokat 2024. december 6. 1600 óráig kapják meg.
 

XI. A pályaművek benyújtásának módja
A pályázó a pályázatának benyújtásával egyidejűleg elfogadja a Kiíró által a pályázati kiírásban foglaltakat.
A pályázatot 1 darab csomagként, zárt és sértetlen csomagolásban, személyesen, vagy csomagküldő szolgálat által lehet benyújtani. Csomagküldő szolgálat alkalmazása esetében a pályázat leadásának felelőssége a pályázót terheli.
A pályaművek benyújtásának helyszíne: Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, Dékáni Hivatal (7622 Pécs, Zsolnay Vilmos út 16. Telefon: +36-30-316-3739, +36-72-501-500/22837-es mellék)
A pályaművek benyújtásának határideje: 2025. február 28. 12:00 óra
A pályaművek bírálata: 2025. március 3. és 14. között történik.
 

XII. A pályázók tiszteletdíjának összege
A pályázaton ténylegesen résztvevő, pályaművet benyújtó pályázók közül a Kiíró a bíráló bizottság által kiválasztott pályázókat a Közreműködő szakmai partneren keresztül tiszteletdíjban részesíti.
A pályaművek díjazására összesen bruttó 4.000.000,- Ft áll rendelkezésre.
A tiszteletdíj legnagyobb összege pályaművenként nem lehet magasabb bruttó 1.200.000,- Ft.-nál, a tiszteletdíj legkisebb összege nem lehet alacsonyabb bruttó 500.000,- Ft-nál.
A pályázatra meghívottak – amennyiben a kiírásnak megfelelő pályázatot beadják - alkotócsoportonként 200.000,- Ft meghívási díjban részesülnek.
A Kiíró fenntartja a jogot, hogy a Közreműködő szakmai partneren keresztül Különdíjat is odaítélhet, ennek tiszteletdíja bruttó 200.000,- Ft, amelynek kifizetéséről a Közreműködő szakmai partner gondoskodik.
Azt a pályázót, aki a pályázati kiírás VIII. pontjában meghatározott, „Felhasználási nyilatkozat” megnevezésű, részéről kitöltött és aláírt nyilatkozatot

  • határidőre nem küldi vissza, vagy
  • visszaküldi, de
    − a pályázaton pályaművet nem nyújt be, vagy
    − a pályaművét nem a pályázati kiírásban meghatározott, a pályaművek benyújtására megállapított határidőre nyújtja be, vagy
    − a pályaművet benyújtja, de az a pályázati kiírásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg,
    a Kiíró vagy a szakmai zsűri kizárhatja a pályázatból, és a tiszteletdíj megfizetésére sem jogosult.
     

XIII. Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok
A pályázó a pályázati kiírás VIII. pontjában meghatározott nyilatkozat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a pályaműve részét képező szoborkompozíció modelljét, a műleírást, a részletes költségvetést, a szoborkompozíció látványtervé(ei)t, a posztamens(ek)re és a szoborkompozíció közvetlen környezetére vonatkozó terve(ke)t (a továbbiakban együttesen: pályamű) a pályázat kiírója felhasználhassa a pályázattal kapcsolatos eseményeken és a médiában. Ennek formája többek között lehet nyomtatásban megjelenő dokumentum – mint például könyv vagy szórólap –, illetve kiállításon, weboldalon, videón, DVD-n vagy televízióban történő bemutatás.
A pályázó a pályázati kiírás VIII. pontjában meghatározott nyilatkozat alapján, visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a pályaműve minden eleméhez (így különösen a szoborkompozíció modelljéhez, a műleíráshoz és részletes költségvetéshez, a szoborkompozíció látványtervé(ei)hez, a posztamens(ek)re és a szoborkompozíció közvetlen környezetére vonatkozó terv(ek)hez) fűződő vagyoni jogait kizárólagosan, területi és időbeli korlátozás nélkül, a felhasználási jogok továbbengedélyezését harmadik személynek is lehetővé tévő módon, a felhasználás összes formájára kiterjedően a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Pécsi Tudományegyetem, Mohács Város Önkormányzata és Nagyharsány Községi Önkormányzat (felhasználási jog jogosultjai) javára átruházza.
A pályázó a pályaművéhez, mint szerzői műhöz, fűződő vagyoni jogait térítésmentesen és ellenszolgáltatás nélkül adja át a felhasználási jog jogosultjai számára.
A felhasználási jog jogosultjai a fentiek szerint rendelkeznek a pályaművek felhasználási jogával, de nincsenek arra kötelezve, hogy a pályaműveket ténylegesen felhasználják.
A felhasználási jog engedélyezése nem érinti a pályázó pályaművéhez, mint műalkotáshoz kapcsolódó személyhez fűződő jogait.
 

XIV. Eredményhirdetés, a pályaművek bemutatása
Az eredményhirdetés tervezetten 2025. március végén, Nagyharsány községben kerül sor, ahol a pályaművek bemutatásra kerülnek. Az eredményhirdetésre a pályázók e-mailben külön meghívót kapnak.
 

XV. Általános rendelkezések
Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a pályázati kiírás vonatkozásában – a pályázatokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretén belül – a pályázat kiírója a változtatás jogát fenntartja.
A pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát a Kiíró, illetve Nagyharsány Község Önkormányzata fenntartja. A pályázati döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
 

XVI. Mellékletek:
1.) Nagyharsány emlékmű térkép
2.) E00_számú_helyszínrajz
3.) Helyszínrajz
4.) Szoborpark a megvalósult felülnézet
5.) Műhold fotó helyszínrajz 1.
6.) Műhold fotó helyszínrajz 2.
7.) A meglévő emlékmű a szoborparkkal keletről és felülnézet
8.) Nézet nyugat felől
9.) A kereszt – fénykép meglévő műalkotásról
10.) Összefogás – fénykép meglévő műalkotásról
11.) Sólyom – fénykép meglévő műalkotásról
12.) Nagyharsányi csata emlékművek jegyzéke
13.) Szársomlyó természetvédelmi oltalom alatti hrsz-k
14.) Szoborpark K-i nézet
15.) Szoborpark út
16.) Szoborpark és a 0177 hrsz
17.) Szoborpark út, meglévő épült és emlékművek
18.) Szoborpark nagy felbontású légifotó
19.) Nagyharsány 0177 hrsz E-09 tervezett homlokzat
20.) Nagyharsány 0177 hrsz E- helyszínrajz
21.) Nagyharsány 0177 hrsz-tervezett alaprajz
22.) Felhasználási nyilatkozat
23.) Geodéziai szakvélemény (2024. december 6-ig kerül feltöltésre)
A teljes pályázati anyag letöltése egyben (zip) 

Pécs, 2024. november 5.
Závoczky Szabolcs s.k.
igazgató, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Pályázat határidő: