Egy több mint egyórás online beszélgetés végén ez a mondat maradt velünk. Prof. M Tóth Évával, Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendezővel, egyetemi tanárral, a PTE Művészeti Kar új Animáció BA képzésének szakmai vezetőjével az új képzés megszületéséről, a pécsi animáció hagyományairól és arról a szemléletről beszélgettünk, amelyre az Animáció BA épül. 

Hogyan kezdődött ez a történet? Volt-e olyan ember vagy meghatározó élmény, amely közel vitt az animáció világához?

Ha egészen az elejéről szeretném elmesélni, akkor ez a történet valóban régre nyúlik vissza. Fiatal koromban egy hozzám közel álló fotográfus barátnőm révén hallottam először arról, hogy Pécsen milyen izgalmas animációs közeg működik.

Később, amikor már alkotóként és tanárként dolgoztam, egyre több olyan emberrel találkoztam, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar animációban. Ezek a találkozások nem egyik napról a másikra formálták a gondolkodásomat, inkább lassan, évek során. Közben egyre gyakrabban tért vissza bennem ugyanaz a kérdés: hogyan lehet az, hogy egy olyan városban, ahol ennyire gazdag művészeti közeg alakult ki, nincs animációs képzés?

Ez a gondolat újra és újra visszatért. Valahányszor Pécshez vagy az itt dolgozó kollégákhoz kapcsolódtam, mindig azt éreztem, hogy ennek a városnak megvannak azok az adottságai, amelyekre egyszer érdemes lesz képzést építeni.

Miért éppen most érkezett el az Animáció BA elindításának ideje?

Azért, mert mostanra értek össze azok a szakmai kapcsolatok és tapasztalatok, amelyekre egy ilyen képzés biztonsággal épülhet. Korábban már részt vettem animációs képzés elindításában, ezért őszintén szólva  most nem az volt a tervem, hogy még egyszer belevágok. Amikor azonban megkerestek Pécsről, és elkezdtünk beszélgetni a lehetőségekről, egyre inkább azt éreztem, hogy itt jóval többről van szó egy új szak elindításánál. Egy olyan művészeti közeg továbbgondolásáról, amelynek az animáció természetes része lehet.

Sokat jelentett számomra az is, hogy azok a kollégák, akik korábban is kötődtek a pécsi animációhoz, illetve akik ma a karon dolgoznak, nyitottan fogadták ezt az elképzelést. Ezek a beszélgetések megerősítettek abban, hogy most valóban adott egy olyan közösség, amely képes együtt gondolkodni és együtt építkezni.

Számomra egy képzés azokkal az emberekkel kezdődik, akik hisznek benne, és közösen szeretnének létrehozni valamit. A tanterv csak ezután következik. Azt hiszem, most állt össze először minden ahhoz, hogy ez Pécsen valóban megszülethessen.

Mitől éppen Pécs az a hely, ahol ennek a képzésnek létre kellett jönnie?

Engem mindig az érdekelt, hogy Pécsen miért alakult ki egy ennyire sajátos alkotói közeg. Ha végignézünk a város művészeti életén, azt látjuk, hogy a különböző művészeti területek mindig is közel voltak egymáshoz. A képzőművészet, a fotográfia, a film, a zene vagy a médiaművészet nem egymástól elszigetelten léteztek, hanem folyamatos párbeszédben. Az animáció különböző alkotói nyelveket kapcsol össze. A PTE Művészeti Kara ezért különleges lehetőséget kínál: azok a művészeti területek, amelyekből ez a műfaj táplálkozik, itt már most is egymást inspirálva működnek. Arra szeretnénk építeni, ami Pécsen már régóta jelen van: a nyitottságra, a műfajok közötti átjárásra és a közös alkotás kultúrájára. Ha ezt sikerül megőriznünk, a hallgatók azt is megtapasztalják, hogy az alkotás legtöbbször találkozásokból születik. 

Felvételi és képzési információk

Milyen szemlélet mentén épül fel a PTE Művészeti Kar Animáció BA képzése?

Nem szeretnénk kijelölni egyetlen alkotói utat sem. Az animáció éppen attól izgalmas, hogy rendkívül sokféle gondolkodásmódot képes befogadni. Van, akit a történetmesélés érdekel, mást a képzőművészet, a mozgás, a zene vagy éppen az új technológiák. Mind ugyanannak a műfajnak más-más megközelítését jelentik.

A képzés során olyan közeget szeretnénk teremteni, ahol a hallgatók bátran kísérletezhetnek, kérdezhetnek és kereshetik a saját válaszaikat. A hangsúly a kíváncsiságon, a nyitottságon és az önálló gondolkodáson lesz.

Számomra a tanítás mindig párbeszéd. Az a legizgalmasabb pillanat, amikor egy hallgató egyszer csak rájön, hogy nem azt szeretné megcsinálni, amit mások már megtettek előtte, hanem megtalálja a saját kérdéseit. Onnantól kezdődik igazán az alkotói út.

Milyen alkotókat szeretnétek útnak indítani?

Remélem, hogy olyanokat, akik nem félnek gondolkodni.

Természetesen fontos, hogy biztos szakmai alapokat kapjanak, megismerjék az animáció különböző technikáit és képesek legyenek magas színvonalon dolgozni. De önmagában ez még nem tesz valakit alkotóvá.

Azt szeretném, ha kíváncsi emberek kerülnének ki innen. Olyanok, akik nyitottak más művészeti területekre, képesek együtt dolgozni másokkal, és mernek új utakat keresni. Az animáció csapatmunka is. Meg kell tanulni figyelni egymásra, közösen gondolkodni, elfogadni, hogy egy jó ötlet sokszor egy beszélgetésből vagy egy váratlan találkozásból születik meg.

Ha ezt sikerül átadnunk, olyan alkotókat indíthatunk útnak, akik később is képesek fejlődni, alkalmazkodni és új kérdéseket feltenni maguknak.

Ha öt év múlva újra leülnénk beszélgetni, miből tudnád, hogy ez a képzés valóban elérte a célját?

Nem abból, hogy hány díjat nyertek a hallgatóink, vagy ki hol dolgozik. Ezek természetesen fontos visszajelzések, de önmagukban nem mondanak el mindent. Sokkal inkább abból, ha azt látom, hogy önálló alkotókká váltak. Hogy van saját gondolkodásuk, saját kérdéseik, és nem veszítették el azt a kíváncsiságot, amellyel beléptek az egyetem kapuján. Ha képesek lesznek kapcsolatot teremteni más művészeti területekkel, nyitottak maradnak az együttműködésre, és megtalálják azt a formanyelvet, amelyben a legőszintébben tudják kifejezni magukat, akkor azt gondolom, hogy elértük a célunkat.

Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy a hallgatók olyan korszerű, gyakorlati tudással kerüljenek ki a képzésből, amellyel magabiztosan tudnak bekapcsolódni a kreatívipar különböző területein folyó munkába. Ezért építünk szoros együttműködést stúdiókkal, intézményekkel és szakmai partnerekkel, miközben arra is ösztönözzük őket, hogy tanulmányaikat akár mester- vagy művészeti doktori képzésben folytassák. Számomra az alkotói szabadság és a szakmai felkészültség egymást erősítő értékek.

Végső soron olyan alkotókat szeretnénk útnak indítani, akik kíváncsian fordulnak a világ felé, képesek kérdezni és mernek új válaszokat keresni. Számomra ez lenne a legfontosabb visszaigazolás. 

Felvételi és képzési információk

Az interjút készítette: Ladosné Dobai Johanna