PÁL István „Szalonna” 1980. június 6-án született Kárpátalja egyik leggyönyörűbb vidékén, a máramarosi hegyek tövében, Visken. Zenei indíttatása mondhatni az anyatejjel szívta magába, szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos zenetanárok, mai napig lakókörnyezetük és szülőföldjük aktív zeneművelői. Édesapja amellett, hogy egykor a Kijevi Operaház karnagyaként dolgozott, hosszú évekig muzsikált Visken és környékén lakodalmi zenészként. Nevéhez fűződik számos kárpátaljai népzenei gyűjtés, ezáltal gyermekei is korán belecsöppentek a népzene/zene gyönyörű világba. István zenei tanulmányai a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdődtek. Miután sikerült elsajátítani a hegedülés technikai alapjait, édesapja elvitte Murzsa Gyulához a szomszédos faluba, akitől a régi cigányzenészképzés hagyományai szerint tanulhatta a mesterséget. Miután szülőföldjéről elköltöztek, a középiskolai tanulmányait a nagy múltú Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 1995-ben került Budapestre. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola ének-zene, népzene szakán szerzett tanári diplomát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója 2010-ben lett, ahol népi vonós tanári szakon 2012-ben vehette át diplomáját. A Galga zenekar tagjaként évekig tercprímásként muzsikált, majd a Fonó zenekar tercprímása lett. 2002 óta dolgozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában, pár év alatt lett a nagy múltú együttes zenekarvezető prímása és jelenleg művészeti igazgatója. A Magyar Állami Népi Együttes zenészeivel megalakította saját bandáját, melynek repertoárján a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Énekes szólistájuk évekig a többszörös eMeRTon díjas Herczku Ágnes volt, most Pál Eszterrel, István húgával dolgoznak együtt. Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján felléptek már. Három nagylemezt jelentettek meg, az Örömzenét, az Útravalót és a Népzene a Kárpát-medencéből című albumokat. Külföldi koncertjeik nagy sikerrel zajlanak, az egyik legemlékezetesebb köztük Angliában volt, ahol a királyi család vendégeiként koncertezhettek. Saját bandája és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara mellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Állandó vendége nemcsak népzenei, világzenei formációknak – mint a CimbaliBand vagy a Csík Zenekar –, hanem olyan sikeres könnyűzenei együtteseknek is, mint a Kispál és a Borz. A muzsikálás mellett rengeteg népzenei gyűjtést készített Erdélyben és Kárpátalján. Szülei révén egész korán kapcsolatba került a tanítással is, ma már az ország egész területéről vannak tanítványai, nyaranta pedig immár 25 éve jár vissza Kárpátaljára, hogy a család által szervezett tiszapéterfalvi népzenei táborban szülőföldje tehetséges zenészeit oktassa barátaival, kollégáival karöltve. Több nagynevű külföldi egyetem vendég professzora volt az elmúlt években. A Beregszászban immár ötödik éve megkezdett népzenészképzés megalapítója. Mára Kárpátalja szerte táncházak hirdetik munkássága gyümölcsét hiszen Rahótól, Ungvárig havi 8-10 táncház szolgálja az itt élő közösséget. Nevéhez fűződik a “muzsikáló Magyarország” elnevezésű program, mely az éttermi cigányzenekarok tovább élesének folytonosságát szolgálja. Pál István „Szalonna” napjaink egyik legkiválóbb prímása, az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenész, otthonosan mozog a Kárpát-medence valamennyi tájegységének népzenei világában.

PÁL Eszter: 1983-ban Visken született.  Szülei több évtizede foglalkoztak népzenével, népműveléssel, fiatalok zenei nevelésével. Ez a szellemiség volt irányadó a pályaválasztásában is. Középiskolai tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte (mint zongorista, majd párhuzamosan végezte a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán a zongoratanár, kamaraművész szakot, illetve a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán az ének-zene, népzene szakot. Ezek alatt az évek alatt, olyan kiváló tanárok hatottak a zenei fejlődésére, mint Darányi Lajos, Berkes Sándor, Grünwald Béla. 2007-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megalakuló népzene tanszék „történelmi” évfolyamába. 2014-ben megjelent első szólóalbuma. Napot, holdat, csillagot címmel, amelyről a következőket írták: „Nem is az izgalmak és újítások itt az érdekességek, hanem az elmélyülés, az emelkedettség. Kiváltképp erős az anyag, hibátlan a megszólalás, tömény és megbonthatatlan a világa. Az énekesnő fiatal kora ellenére számos kiemelkedő sikert tudhat már maga mögött, jelenleg a Magyar Állami Nép Együttes énekes szólistája. Eddigi pályája során az ország kiemelkedő alkotóművészeivel, társulataival dolgozhatott együtt. Többek között Vidnyánszky Attilával, Kiss Jánossal Mihályi Gáborra. Sokoldalúságával azt is bizonyítja, hogy az énekléssel, alkotással párhuzamosan kiemelt szerepet kapott sz életében a tanítás. 2000-től rendszeresen részt vesz a kárpátaljai népzenei táborok, mesterkurzusok szervezésében, népdaloktatásában. Jelenleg a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola népiének tanára, és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Tanárképző Főiskola tanára. 2007 óta a Szalonna és Bandája zenekar éneksnője.

GOMBAI Tamás: 1970-ben született Dunaújvárosba, Zeneiskolai tanulmányai után felvételt nyert a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Szolfézstanára a Kodály-növendék Sebestyénné Farkas Ilona volt, aki egy alkalommal meghívta az iskolai szalagavatóra a Békés bandát. Ez volt az a pillanat, amikor Gombai Tamás megérezte a rusztikus népzene őserejét, amely úgy hatott rá, hogy klasszikus zenei tanulmányok mellett komolyan kezdett el foglalkozni a népzenével is. Hamarosan útra kelt és előszőr a Békés megyei román falvakat kereste fel, ahol már Sebőék is fontos gyűjtőmunkát végeztek. 1988-tól több alkalommal Erdélybe utazott, kalotaszegi és mezőségi falvakban. A népzenei gyűjtés mellett a jó barátság kialakítása is motiválta a gyűjtőútjait.  A rendszerváltozást követően az egész magyar nyelvterületet bejárva újabb értékes népzenei gyűjtéseken vett részt. Ekkor még lehetősége nyílt találkozni azokkal a mesterekkel, akik egy eltűnő korszak utolsó közvetítői voltak. 1990-ben jelentkezett az ELTE ének-karvezetés szakára, melynek elvégzése után, 2007-ben a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán mesterdiplomát szerzett. Budapesten előszőr az Újstílus együttesben játszott öt évig, majd a Honvéd Együttes prímása lett. Ekkor alakult meg a Fonó Zenekar, amelynek azóta is prímása. 2006-tól 2014-ig a Magyar Állami Népi Együttes tagja volt. Itt került barátsága Pál Istvánnal. A Szalonna és Bandája zenekar alapítótagja, jelenleg Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa.

KARACS Gyula: 1974-ben született Csengerben. Gyermekkorát a Nyírbéltek-Hágótanyán töltötte. Később a családjával Veresegyházra költöztek. Ott kezdett el a magyar népzenével foglalkozni, a Rónai Lajos által létrehozott Aszódi Népzenei Műhelyben. Bagon Rónai Lajos mellett olyan népszerű szakemberek inspirálták, mint Széphalmi Zoltán, Iglói Éva, Blaskó Csaba. 1993-ban Blaskó Csaba és Pachert András „Tücsivel” megalakították a Galga zenekart. Később csatlakozott hozzájuk két tehetséges tizenéves fiatal, Unger Balázs (cimbalmos) és Pál István (prímás). Alkalma volt testközelből tanulni a brácsa szakma „nagy öregjeitől”, legtöbbet Nagy Zsolttól, Hrúz Szabolcstól és Váradi Zoltántól. 1996-ban a Galga zenekar, Rónai Lajos, Iglói Éva, valamint Pál Lajos szakmai összefogásával útjára indult az első kárpátaljai táncos zenész – és kézműves tábor, amelynek azóta is brácsaoktatója. Karacs Gyulát büszkeséggel tölti le az a tény, hogy az elmúlt években milyen sok tehetséges fiatalnak adott hangszert a kezébe, akiket, ma már kollégáinak tudhat. Ennek a népzenei tábornak a folytatásaként 2014-ben elkezdődött a kárpátaljai népzenei mesterképzés, amelynek szintén brácsatanára. 1999-től a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusa, a 2005-ben megalakult Szalonna és Bandája alapító tagja.

ÜRMÖS Sándor Ferenc: A magyarországi zenei életben a nemzeti mozgalom kibontakozásának idején a 18.és 19. század fordulóján jutottak kiemelkedő szerephez a cigányok. A magyar társadalom vezető rétegei nemzeti törekvéseinek megfelelő zenét igényeltek. Ez az igény indította el a fejlődést, amely a verbunkos stílus kialakulásához vezetett. A kotta nélküli játszás együtt járt az improvizáló játékmóddal. Liszt Ferenc ennek alapján a cigányzenészeket nemcsak előadónak, hanem alkotónak is tekintette. Ebből a zenei világból indult el pályáján a mai világszinten is elsők között számontartott cigány muzsikus, az 1976-ban Budapesten született Ürmös Sándor. Nem véletlen, hogy végig járva az iskolát megtanulta a mesterséget, vitathatatlan tény, hogy ilyen tehetségű muzsikus egyszer születik az életben. Mivel zenész családból származik, a zenei nevelés, a zene szeretete természetes módon hatotta át a gyermekkorát. Intézményes keretek között Szakály Ágnes tanárnő osztályában kezdte a tanulmányait, és már tizenhárom évesen felvételt nyert a Rajkó Zenekarba. Tanulmányai befejezése után a Budapest Táncegyüttesben dolgozott két évig, Radics Ferenc prímás zenekarába. Az ezt követő tíz évben nagyban meghatározta, inspirálta zenei stílusát annak kialakulását. Egy olyan prímással dolgozhatott együtt, akit a mai napig úgy emlegetnek zenésztársai, hogy a prímások irálya: ifj. Járóka Sándorral. Egy ilyen zenekar cimbalmosának lenni olyan megtiszteltetés volt, amely a tizennyolc éves fiatal tehetség számára egy életre meghatározó élményt jelentett. Ürmös Sándor kapcsolata a magyar népzenével egy barátsággal kezdődött. A prímás Pál István Szalonnát a Magyar Népi Állami Együttesben ismerte meg. Ekkor nyílt meg előtte igazán a népzene színes világa, amely azonnal magával ragadta. A Szalonna és Bandája zenekarnak 2007 óta ő a cimbalmosa. A számos siker, elismerés mellett fontos tudni róla, hogy egyedülálló az a zeni érzékenység, arányérzet, játékstílus, amely a muzsikálását jellemzi. Fontos számára, hogy a zenei hagyomány, amiből ő is érkezett, ne vesszen el, hanem szálljon tovább a következő generációra.

GERA Attila: 1978-ban született Békéscsabán A helyi Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése utána budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében szerzettdiplomát, majd két évvel később, a művész szak befejeztével diplomakoncertje már a Zeneakadémia Nagytermében hangzott el. Klasszikus zenei tanulmányai alatt olyan kiváló pedagógusok formálták a tudását, mint Gyenge Gyula, Miháltz Gábor, Dittrich Tibor, Kovács Béla. A klasszikus zene révén a lehető legmagasabb szinten tanulta meg a hangszerjátékot. Az, hogy később mégis a népzene felé vitte a szíve, nem a véletlennek köszönhető. Életének meghatározó szakaszában a középiskolai évek alatt olyan csapatba, műhelybe (a Mlinár Pál vezette Balassi Táncegyüttesbe) került, mely fontos szerepet játszott abba, hogy később erre a pályára lépett. Népzenészként azokat a mestereket, pásztorokat, prímásokat, muzsikusokat tekinti tanítónak, akik nélkül ma nem lehetne játszani a Kárpát-medence csodálatos és gazdag népzenéjét. 1999-ben szerződött a Magyar Állami Népi Együtteshez, amelynek azóta is tagja. Állandó vendég a Duna Művészegyüttes Göncöl Zenekarában, alapítója és vezetője a bolgár népzenét játszó Pravo zenekarnak, fúvós szólistája Szalonna és Bandájának. Hangszeri: furulyák, klarinét, tárogató, szaxofon, magyar duda, bolgár kaval, zuma, gajde, ütőgardon. Gere Attila úgy véli, hogy a tehetség egy lehetőség az életben, s ha szorgalommal és szerencsével párosul, akkor egy csodálatos világ tárulhat az ember szeme elé. Nagyon fontosnak tartja azt is. hogy a kezdetektől ott legyen a család, mint formáló erő. Ebből a szempontból kivételesen szerencsésnek mondhatja magát, hiszen egy olyan szeretetteljes, támogató közegben nőhetett fel, melyben a zene a művészet szeretete természetes volta mindennapokban is. Így nem véletlen az sem, hogy két testvére is a művészetek világában talált hivatásra.  

DOÓR Róbert: 1964-ben született Kunszentmártonban. Mivel az 1940-es években a Belecskán lévő malmot államosították, szülei Öcsödre költöztek. Ide köthetőek első gyermekkori emlékei. Az akkori politikával való szembenállás következménye volt az is, hogy a családnak gyakran kellett költöznie. Így a gyermekévei az ország különböző pontjain (kisvárosban, falun, tanyán) teltek. Ennek jegyében a középiskolásaz esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba kezdet és a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba fejezte be. Itt találkozott előszőr a magyar népi kultúrával, népzenével. 1983-ban két alkalommal három hónapot töltött Erdélyben, ami nagyban meghatározta további életét. Megtapasztalhatta a szépségét és a bölcsességét kultúránk e szeletének, amelyet a későbbi gyűjtőutak alkalmával tanulmányozott. 1985-től 1990-ig a Magyar Állami Népi Együttes tagja volt, s közben a népzenei élet kimagasló egyéniségeivel számos formációban muzsikált együtt. Az 1990-es évek elejétől Ökrös Csabával, majd az Ökrös Együttessel vitte hírét a magyar népi kultúrának. Néhány koncert a teljesség igénye nélkül: Falun Folkfest (Svédország), Womex (berlini opera), Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, Wolfgang Sawallisch vezényletével, Brooklyni Szimfonikus Zenekar, Los Angeles (Orange county) Szimfonikus Zenekar, Weimari Szimfonikus Zenekar. Szerzőtársként működött közre a kalotaszegi Magyarlóna 1991-ben megjelenő zenei monográfiájában. 2004-től ismét a Magyar Állami Népi Együttesben zenél, ahol 2005-ben megalakult Szalonna és Bandája zenekar, melynek alapítótagja. 2009-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének nagybőgőtanára, adjunktus. Hivatása – zene és tanítás- magyar népzeni kultúra kitölti életének minden pillanatát.

A Páva-dallamcsalád szöveg- és dallamváltozatairól és a változatok különféle elágazásairól könyvtárnyi irodalmat írtak, s lehetne is még írni. Az egymástól első hallásra különböző dallamok közötti kapcsolatot a népzenetudomány számos vizsgálati módszerrel igazolta, míg kirajzolódott a dallamcsaládnak számos egymástól távoli tájegységen átívelő hálózata. Ennek a dallami kapcsolatrendszernek sokatmondó hangzó összefoglalásával kezdi koncertjét Szalonna és Bandája. A koncert további részében egy-egy tájegység hangulatait, dalait gyűjtik egy csokorba, benne sok ismert, kedvelt dallammal. Ha a koncert közben táncra perdülni lenne kedvünk, az nem a véletlen műve, hisz sok megszólaló dallam eredetileg valójában talpalávaló. S mégis milyen jó koncertszerűen, kissé analitikusan, a tájegységek jellegzetességeit összehasonlítva, a fülünkkel megvizsgálni őket, és a lelkünket átitatni velük.

Jegyár: 
Belépőjegyes
Belépőjegy: 2000 Ft, PTE polgár jegy 1000 Ft, PTE MK szakmai jegy / Nyugdíjas jegy 500 Ft

CAMERATA bérlet hangversenye

Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu
Személyes jegyvásárlás: a Zsolnay Örökségkezelő NKft. Infopontjain
– Zsolnay Kulturális Negyed
Látogatóközpont
Infopont & Shop a Boltok utcája végén
Vendégház recepció
– Művészetek és Irodalom Háza
– KultURÁN Infopont (Pécs, Ybl Miklós u. 7/2.)
– Kodály Központ jegypénztár
– 1 órával koncert előtt a Hangversenyterem bejáratánál

Páva variációk
       Üdvözlet Székelyföldről
Tárogató muzsika Szatmárból
Nagysajói hangulatok
Búzai katonanóták
Kárpátaljai muzsika
Kalotaszegi muzsika
Cimbalomszóló
Kürti dudautánzás
Nagykálló felől
Zöld erdőben de magos