A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara alapításának 30. évfordulója alkalmából jubileumi kiállítássorozatot indít a PTE Rektori Kabinet Galériában. A februárban indított, háromhetente megújuló kamarakiállítások a Kar képző- és iparművész oktatóinak munkáit mutatják be, és átfogó képet adnak arról az összművészeti szemléletről, amely a Művészeti Karon zajló oktatást ma is meghatározza.
2026. április 15. és május 6. között Prof. Lengyel Péter szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás.

30 éves az MK: kamarakiállítás-sorozat #3, Prof. Lengyel Péter, Facebook-esemény

A kiállítás a jubileumi programsorozat része; külön megnyitó nem kapcsolódik hozzá.
 

A jubileumi kamarakiállítás-sorozat 3. tárlatán Lengyel Péter, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja munkásságából kaphatunk ízelítőt.
Lengyel Péter alkotói és oktatói tevékenysége párhuzamosan, egymást strukturálva keretezik pályáját; miközben progresszív szemléletű vezetőként formálja a Karon folyó munka tartalmát és láthatóságát, elsődleges szakmai identitását - saját megfogalmazása szerint - az oktatói és művészeti munka határozza meg: bármilyen munkahelyi feladatkörben is áll helyt éppen, az alkotói munka soha nem szakadhat meg.

Tanulmányait Rétfalvi Sándor irányítása mellett kezdte, mesterei között a későbbiekben szerepelt többek közt Colin Foster és Bencsik István is. E mesterek hatása különböző módokon épült be szemléletébe: a szobrászati formai fegyelem, az anyaghasználat tudatossága és a konstrukciós gondolkodás egyaránt meghatározó elemmé váltak.
Pályafutásának első szakaszában a kő mint elsődleges médium állt munkái középpontjában. Olyan szerkezeti és konstrukciós kísérleteket valósított meg, amelyek a kő fizikai tulajdonságait – különösen a teherbírás és az egyensúly kérdését – vizsgálták. Ezekben a munkákban az anyag statikai viselkedése nem csupán technikai, hanem konceptuális elemként is működött: a forma stabilitása és az egymásra ható elemek rendszere a plasztikai gondolkodás alapegységeként jelent meg.
A későbbi időszakban érdeklődése a nagyméretű köztéri szobrok irányába mozdult el. Ebben a fázisban a térhasználat, a közösségi kontextus és az emlékezetpolitikai dimenzió vált hangsúlyossá. A köztéri jelenlét a művek esetében nem csupán fizikai léptékváltást jelentett, hanem a befogadói kör és az értelmezési horizont kiszélesedését is. Ehhez az alkotói periódushoz kötődnek az úgynevezett "redenta" szobrok is. E megközelítés célja olyan, korábban eltávolított vagy kontextusuktól megfosztott szobrok újraértelmezése, amelyek a történelmi változások következtében marginalizálódtak vagy funkciójukat vesztették. Fontos célja az eredeti forma rekontextualizálása: az alkotás új jelentésrétegekkel történő ellátása révén a múlt tárgyi öröksége a kortárs diskurzusba integrálódik. 

Az emlékezés témája áll jelenlegi munkái - köztük a most bemutatásra kerülő War Pigs című installáció - fókuszában is. A műben az antik pantheon formájából és a huszadik század háborús tapasztalatának találkozásából rajzolódik ki a modern történelem pusztító háborúinak és azok politikai felelőseinek bírálata. Az installáció a hatalom és az egyéni sors viszonyát vizsgálja: a globális politikai vezetők ikonikus csókjeleneteinek újraértelmezése a nagyhatalmi döntések következményeire, az emberi életek feletti önkényre irányítja a figyelmet. A munka így a történelmi emlékezet törékenységére és a háború ismétlődésének nyugtalanító lehetőségére reflektál.

A jubileumi kamarakiállítás-sorozat keretében megvalósuló bemutatkozás a Művészeti Kar harmincéves működésének egyik strukturális sajátosságát is reprezentálja: az oktatói és alkotói szerepek egymásra épülését. A sorozat koncepciója szerint az alkotók saját műveik kurátoraiként jelennek meg, ami az intézményi és az egyéni szakmai pozíció közötti kapcsolat láthatóvá tételét szolgálja. Lengyel Péter kiállítása ebben az értelemben nemcsak egyéni pályaszakaszokat dokumentál, hanem a pécsi szobrászati hagyomány és a kortárs intézményi működés összefüggésrendszerét is modellezi.