Építési örökségvédelem a 21. században: Kihívások és lehetőségek – beszámoló a belgrádi nemzetközi műemlékvédelmi konferenciáról

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténet Tanszék két oktatója, Dr. habil. Raffay Endre tanszékvezető docens és Dr. habil. Tüskés Anna adjunktus részt vett angol nyelvű előadással a kétévente megrendezett belgrádi nemzetközi műemlékvédelmi konferencián, melynek célja a posztjugoszláv régió és Közép-Európa legfrissebb kutatási eredményeinek bemutatása. Belgrád Város Kulturális Műemlékvédelmi Intézete és a szerb Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet 2023. október 6-án Protection of Building Heritage in the 21st Century: Challenges and Opportunities [Építési örökségvédelem a 21. században: Kihívások és lehetőségek] címmel rendezett tudományos konferenciát.

A műemlékvédelemben dolgozó építészek, kutatók, művészettörténészek részvételével tizenkettedik alkalommal megtartott konferencia nevezetes helyszínen, a belgrádi erődben található Kulturális Műemlékvédelmi Intézetben valósult meg. Olivera Vučković, Belgrád Város Kulturális Műemlékvédelmi Intézetének igazgatója, Dubravka Đukanović, a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet igazgatója és Marko Stojčić, Belgrád város vezető várostervezője köszöntötte a résztvevőket. A konferencia tudományos üléseinek sorát Boris Trapara, a Szarajevói Kanton Kulturális, Történelmi és Természeti Örökségvédelmi Intézete igazgatójának plenáris előadás nyitotta meg, aki bemutatta Bosznia-Hercegovina műemlékvédelmének kiemelkedő személyiségeit (Josip Vancaš, Alija Bejtić), az ország műemlékvédelmének intézményrendszerét és az etnikai csoportok műemlékvédelmi preferenciáit (a muszlimok az ottomán épületeket, a horvátok az Osztrák-Magyar Monarchia korának emlékeit, a szerbek a középkori kolostorokat tartják kiemelkedően védendőnek).

A konferencián négy szekcióban tizenkét magas színvonalon megtartott tudományos előadás – köztük több PhD fokozat megszerzésére készülő kolléga beszámolója – hangzott el, amelyek konkrét épületek műemlékvédelmi beavatkozásain, építészek munkásságának bemutatásán illetve egyes anyagok (p. beton) javításának módszerein keresztül tekintették át a friss eredményeket. A szünetekben került sor poszterek bemutatására.

Raffay Endre és Tüskés Anna előadásában az esztergomi Bakócz-kápolna kétszáz éve, 1823-ban történt áthelyezésének előzményeit, célját és körülményeit vizsgálta Lego Monuments: The Bakócz Chapel in Esztergom and the Protection of Historical Monuments [Lego-műemlékek. Az esztergomi Bakócz-kápolna és a műemlékvédelem] címmel. Mielőtt a 19. század második negyedében megépült az új esztergomi székesegyház, a régi, főként középkori székesegyház romjait eltakarították. De épségben állt a romok között Bakócz Tamás érsek (1442–1521) 1506-1519 között épült reneszánsz sírkápolnája. A kápolna jelentősége, hogy a legkorábbi centrális reneszánsz épület az Alpoktól északra, és a magyar reneszánsz legkvalitásosabb fennmaradt épülete. Érdekes megoldás született a megmentésére. Kétszáz éve ezerhatszáz darabra szedve lebontották a Bakócz-kápolnát. A cél az volt, hogy új helyen, az új székesegyházba integrálva a múlt ereklyéjeként építsék fel. Az újjáépített kápolna máig az esztergomi székesegyház művészettörténeti szempontból legértékesebb része. Az előadás szerkesztett változata megjelent a konferencia kötetében, itt olvasható.

A konferencia részletes programja: (pdf)