A Zeneművészeti Intézet új orgonájának kivitelezője a Paulus Orgonaépítő Műhely volt. Az orgona megvalósulása egyben egy értékmentő akció is, hiszen egy különben enyészetre ítélt és már használaton kívül lévő orgona (Tótvázsony, Református Missziós Otthon) sípanyagának jelentős része került beépítésre a szerkezetileg teljesen új hangszerünkbe. Mivel a manuál hangterjedelmének 61 hangosra való bővítése fontos szempontnak látszott (így a teljes orgonairodalom játszhatóvá válik a hangszeren), a sípsorok eredeti menzúra szerinti kiegészítését is el kellett végezni.
Orgonánk nem csak a tanszak mindennapjaiban játszik majd fontos szerepet, hanem a különböző kamaraformációkban való alkalmazhatósága által új dimenziókat nyithat a pécsi zenészképzésben, illetve a város koncertéletében is.
Az orgona tanszak színvonalas működtetésének fundamentuma, hogy az intézmény falain belül rendelkezésre álljon egy, az oktatásra és gyakorlásra alkalmas művészi instrumentum. Ezt a funkciót a mai kor elvárásainak megfelelően egy mechanikus rendszerű, sípos orgona képes betölteni.
Az eredeti terv egy gyakorló orgona megépítését célozta, a hallgatók mindennapi tréningjének új eszközét kívántuk létrehozni. Az eredmény több lett, hiszen egy orgona- és kamarakoncertek rendezésére is alkalmas hangszert kaptunk. Évek teltek el, amíg az álomból valóság válhatott. Egy ilyen volumenű projekt esetében kifejezetten előnyös, hogy bőven volt idő a részletek átgondolására, az új lehetőségek mérlegelésére és a váratlan helyzetek kezelésére. Így volt módja Kovács Szilárdnak, intézetünk orgonatanárának, a terveket a végsőkig csiszolni, melyek alapján végül Paulus Frigyes elkészítette az orgonát.

Tudatában a hangszer és az azt befogadó terem fizikai korlátainak bizonyos egyedi megoldások miatt érdemes kiemelni az orgona néhány tulajdonságát:
1. A hangszer ún. váltócsúszkás rendszerű, ami azt jelenti, hogy az összes manuálregiszter szabadon használható mindkét billentyűsoron. Megszületett a magyar zenei felsőoktatás egyetlen váltócsúszkás szisztémájú orgonája.
2. Az egész orgona egy megerősített kerékrendszeren áll, így a teremben szabadon mozgatható. A hangszer e tulajdonsága, és hogy ezzel párhuzamosan váltócsúszkás szisztémájú is, teljesen egyedivé teszi: hazánkban jelenleg ezen kívül nem található másik mobil váltócsúszkás orgona.
3. A billentyűzetet és a szélládát – amelyen a sípok állnak – egy mechanikus rendszer köti össze. Minél egyszerűbb ez a szerkezeti rész, annál közvetlenebb az orgonista kapcsolata a megszólaló sípokkal. Ezt a viszonyt kívántuk optimalizálni, amikor az ún. legyező-traktúra mellett döntöttünk, és így gyakorlatilag a mechanikus mozgások áttételezése a minimálisra redukálódott.
4. Az orgona prospektje (homlokzata) nem a megszokott látványt nyújtja. A sípok a védelmük miatt teljesen el lettek zárva az avatatlan kezektől. Nem így a hangjuk, ugyanis egy speciális akusztikai hangvetőnek köszönhetően – melyet Vas Bence tervezett meg – a kiszólás még optimálisabb, mintha egy sípmező állna elöl. Ez is unikális megoldásnak számít a hazai orgonaépítésben.

Az orgona leghosszabb sípja több mint két és fél méter hosszú, a legkisebb
pedig mindösszesen alig egy centiméteres.

Az orgona diszpozíciója:
Manual (I/II), 61 hang | Bourdon 8’ [T-P]
Gamba 8’ [A-P] | Principal 4’ [T-P]
Rohrflöte 4’ [T-P] | Oktav 2’ [T-P]
Larigot 1 1/3’ [T-P] | Regal 8’ [T-P]
Pedál, 30 hang | Subbass 16’ [P]
I+II, P+I, P+II
[T-P] Tótvázsonyból származó, felújított és 61 hangra kiegészített sípsorok.
[A-P] A Gamba 8’ egy Angster-sípsor, amely eredetileg a budapesti Kálvin téri Református Templom régi orgonájában szólt, most szintén ki lett egészítve 61 hangra.
[P] A pedál Subbass 16’ regisztere Paulus Frigyes orgonaműhelyében készült az orgona összes többi egységével együtt.
A hangszernek összesen 457 sípja van.

 

Fellépők:
KOVÁCS Szilárd Ferenc orgonaművész
PÁLÚR János Liszt-díjas orgonaművész
KUTI Ágnes énekművész
PÓLUS László Ferencsik-díjas gordonkaművész

Műsor:
Johann Sebastian BACH: C-dúr Prelúdium és fúga, BWV 545/I
Georg Friedrich HÄNDEL: Haec est Regina
Johann PACHELBEL: Aria Sebaldina
KOVÁCS Szilárd Ferenc: Dal szöveg nélkül (2015)
KOVÁCS Szilárd Ferenc: Sortie (2017)
Louis VIERNE: Naphimnusz
Maurice DURUFLÉ: Scherzo
LISZT Ferenc: B.A.C.H. Fantázia és fúga
PÁLÚR János: Improvizáció

 

 

 

Felsőfokú zenei végzettségeit Debrecenben, Prof. Karasszon Dezső osztályában szerezte meg, majd posztgraduális orgonatanulmányokat folytatott a bécsi Zeneakadémián. PhD tanulmányait Finnországban 2011-ben fejezte be. 2003 és 2013 között a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar oktatója volt. 2013 óta a Pécsi Bazilika orgonistája, illetve a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar tanára. Legkiemelkedőbb szakmai eredménye az 1999-ben Budapesten megrendezett Liszt Ferenc Nemzetközi Orgonaversenyen elért harmadik helyezés, mellyel a mezőny legjobb magyar versenyzőjeként szerepelt.
Az országos orgonaversenyek visszatérő zsűritagja. Jelenleg részt vesz az MMA alkotói ösztöndíjprogramjában, a tervek szerint 2021-re elkészül a „Magyar orgonakönyvecske” című munkával.