Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles médiaművész (Intermedia Artist)
Végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MA)
Képzési idő: 10 félév
A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 300
Szakfelelős: Nemes Csaba DLA egyetemi docens

Az intermédia szak olyan kortárs irányzatok területén kínál lehetőséget a művészi kibontakozásra, mint a public art, a street art, a közösségi művészet, a videó- és a médiaművészetek, az installáció, a performatív- és idő alapú művészetek, a konceptuális művészet és az új média.
A pécsi képzést a tudomány, a technika és a művészet területeinek egységben látása, az alkotás és a kutatás szoros kapcsolata jellemzi. Fontos szerep jut a projektalapú együttműködésnek, ahol a hallgatók társadalom- és médiakutatókkal, valamint képzőművészekkel dolgoznak közösen.
Olyan hallgatókat várunk, akik aktív és kreatív módon szeretnének jelen lenni az információs társadalom mozgásaiban, miközben az új médiumok használatával korszerű, autonóm művészeti produkciókat hoznak létre.
A szak oktatása ötéves osztatlan képzési formában történik; felvételi eljáráshoz kötött, ösztöndíjas és költségtérítéses formában is indul.

A képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja médiaművészek képzése, akik képesek a technikai médiumok gyakorlatával, elméletével, történetével kapcsolatos alapvető ismereteiket a művészi kompetenciák körébe integrálva önálló, aktív és kreatív alkotói jelenlétre az információs társadalom kulturális szféráiban. Az médiaművész szemléletét a kognitív - megismerésre kész - művészi magatartás jellemzi. A tudomány, technika és művészet területeit egységben látva képesek a XXI. századi kihívásoknak megfelelő, korszerű, autonóm művészeti produkcióra, az új médiumok művészi használatára. A művészi kifejezés különböző technikáinak, eszközeinek, módszereinek szintetizáló vagy analitikus használata révén magas szintű művészi alkotásokat hoznak létre, figyelemmel a művészet funkciójának változásaira, korszerű, folytonosan alakuló társadalmi szerepére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

A képzési szakon szerezhető ismeretek

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

• művészetek: képzőművészet, intermédia, film, videó, multimédia, zene, hang
• bölcsészettudományok: filozófia, esztétika, irodalom- és kultúra tudományok, művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok, művészettudomány, történelemtudományok

• társadalomtudományok: média és kommunikációs tudományok, szociológiai tudományok, jogtudomány
• műszaki tudományok, informatikai tudományok

Az intermédia képzés pillérei:

Aktivizmusok a városi térben
Közelítések a köztéri művészethez, a nyilvános tér mediális átalakításától a terek közösségi használatának újragondolásáig. Részvételen, együttműködésen alapuló művészeti projektek megvalósítása különböző mediális platformok kreatív használatával.
vezetik: Palatinus Dóra, DLA és Szijártó Zsolt, PhD
 
Popkultúra és intermedialitás
Hallgatóink az elméleti felkészítő kurzusok után gyakorlati projektek keretében készítenek a populáris kultúra elemzésén alapuló munkákat. Kiindulópontok: a szubkultúrák üzeneteinek újrafogalmazása, kisajátítása, „eltérítése”, egyes szubkulturális jelenségek (sajtófotó, divatfotó, lemezborító, filmrészletek) átértelmezése, dekonstruálása.
vezetik: Havasréti József, PhD és Nemes Csaba, DLA
 
Új-média-művészet
A művészet és az új kommunikációs technológiák metszetében keletkező projektmunkák tervezése és megvalósítása a NetArt, a közösségi média platformok, valamint az online kollaboráció kontextusában. Lokatív médiahasználatok, új média technológiák alkalmazása a művészetben.
vezetik: Kovács Balázs, PhD és Mester Tibor, PhD
 
Médiaarcheológia
A médiaarcheológia az időbeliségnek olyan lenyomataival foglalkozik, melyet a fotó, a dia, a videó, a lokális televíziózás eszközei mellett az új médiumok, a közösségi média platformjai hordoznak. A médiaművészeti praxis egyik lehetséges iránya ezen média-tárak kritikai feldolgozása, illetve interpretálása.
vezetik: Doboviczki Attila, PhD és Nemes Csaba, DLA
 
Művésztelepi gyakorlat: három nyári alkotótelep a képzés során
A művésztelepi gyakorlat lehetőséget ad a szabadabb és intenzívebb alkotóművészeti tevékenységre. Célja, a kurzusok során szerzett ismeretek elmélyítése, a szakmai szocializáció elősegítése.

A képzési szakon végzettek alkalmasak:

A képzőművészeti praxis területén az intermediális szemléletmódot tekinthetjük mérvadónak: a jelenlegi tendenciák szerint itthon és külföldön is az intézményi kiállítások többsége intermediális munkákat mutat be.  A műfajok és médiumok szerinti elkülönülés egyre kevésbé jellemző. Az autonóm képzőművészeti, médiaművészeti praxis mellett az intermédia-művész képzés keretében megszerezhető tudás adekvát lehet a munkaerőpiac, a szolgáltató szektor számos területén is a médiapiac, az előadóművészetek, a design, a múzeumi, archiválási, kiállítási és prezentációs ipar, a populáris kultúra, az új média technológiák, a játékipar, valamint  a társművészeteknél alkalmazott munkáknál.

Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
 

• aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat, záróvizsga
• az általános-, illetve szakmai elméleti tárgyakból döntően kollokvium,
• a tervezési, szaktechnológiai, gyakorlati ismeretekből döntően gyakorlati jegy.

 A tananyag ismeretének értékelése:

• öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
• három fokozatú: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

 
Kötelező szigorlat: szakmai szigorlat a harmadik év végén

Záróvizsga
A záróvizsga a hallgató komplex záróvizsgája, melynek keretében bizonyítja, hogy az intermédia-művész osztatlan mesterszakon a képzés folyamatában megszerezte a szükséges ismereteket és azokat komplexen és kreatív módon képes alkalmazni, kialakultak a szükséges készségei és képességei, és mindezek alapján alkalmas az elvárt kompetenciák gyakorlására.

A záróvizsgára bocsátás feltételei:

• a szakon előírt minimálisan 300 kredit megszerzése
•  a szakdolgozat elkészítése
• a diplomamunka elkészítése

A záróvizsga részei:

• a szakdolgozat megvédése előzetesen feltett kérdések alapján
• a diplomamunka megvédése előzetesen feltett kérdések alapján
• a záróvizsgázó szóbeli felelete a szak kurzusainak ismeretanyagából összeállított tételsor alapján. (Tételhúzás, vázlatkészítés, szóbeli prezentáció.)