Újjászületik a Nagyharsányi Szoborpark
Újjászületik a Nagyharsányi Szoborpark – Az MMA és a PTE MK művészei is bekapcsolódtak a programba
Komplex restaurálás, 140 alkotás tudományos feldolgozása és újrainduló alkotói szimpózium, három új szobor létrejötte – példa nélküli megújuláson megy keresztül a Nagyharsányi Szoborpark. A Villányi-hegység ikonikus kulturális helyszíne a Mohács 500 program keretében kap új lendületet. A munkába a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Pécsi Regionális Munkacsoportjának tagjai, Farkas Ádám szobrászművész, valamint Dévényi Sándor építész is bekapcsolódtak. A Nagyharsányi Szoborparkban – közel két évtized után – a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Symposion Alapítvány idén nyáron ismét közös szimpóziumot szervezett a szobrász és restaurátor hivatás iránt elkötelezetteknek.
Mindez a Fókuszban a Nagyharsányi Szoborpark címet viselő komplex projekthez kapcsolódik, melynek keretében új alkotásokat helyeznek el, illetve átfogó restaurálási, művészettörténeti és dokumentációs programot is megvalósítanak. A munkálatokat Péter Ágnes szobrászművész, a Symposion Alapítvány elnöke vezeti, aki egyben a komplex programot összefogó Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNP) által létrehozott ötfős kuratórium főkurátora is. A program célja nem pusztán a fizikai helyreállítás, hanem a szellemi örökség újraélesztése: a hatvanas–hetvenes években működő szobrász szimpóziumok és alkotótelepek szellemisége, közösségépítő ereje is újra teret kapott.
Az új szobrok elkészítésére szóló felhívásra 24 pályamű érkezett, ezek közül három nyertes alkotás valósulhat meg: Miklya Gábor SHIFT / Elmozdulás; Hegedüs Éva Nyugvópont és Sárkány Balázs Hosszúhajú állat IV – A jólfésült című művei. A kuratórium számára fontos volt, hogy a művek ne csak kortárs szemléletet képviseljenek, hanem párbeszédbe lépjenek a hetvenes évek szobrászatával – illeszkedve a szoborpark karakteréhez. A szoborpark átfogó felújítása és szellemi újraaktiválása részeként újraindult a régióban a hosszú időre megszakadt szobrász szimpózium, ahol a restaurátor hallgatók mestereikkel, illetve a szobrászművészek dolgoztak egymás mellett. "Húsz éve vártunk erre a pillanatra!" – fogalmazott Péter Ágnes.
Az alkotótábor 2025. június 27-én vette kezdetét, másnap pedig Villányban egy szakmai konferencia alapozta meg az együttműködést. A rendezvényen restaurátorok, szobrászok, hallgatók és a kuratórium tagjai vettek részt – valódi, családias hangulatot teremtve. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatói és hallgatói aktívan részt vettek a munkában, melynek keretében a három új szobor elkészítése mellett három korábbi mű restaurációjára is sor került. (Emellett a Mohács 500 kapcsán a szoborpark valamennyi alkotásának állagvédelme, restaurálása és helyreállítása is megtörténik.)
![]() | ![]() |
Új terek, új viszonyrendszerek
A három új alkotás nem pusztán mennyiségi bővítést jelent: a szoborpark térbeli logikája is újragondolásra kerül. A meglévő művek közül többet áthelyeznek majd, hogy a kompozíció összhangba kerüljön a friss koncepcióval. Ennek jegyében például Gaál Tamás monumentális szobra is új, kiemelt helyet kap a parkban – az elhelyezés szakmai döntésébe Dévényi Sándor építész, az MMA Pécsi Regionális Munkacsoportjának elnöke is bekapcsolódott.
A megújulás nem áll meg a fizikai restaurálásnál: elindult a Villányi Nemzetközi Szobrász Symposium teljes művészettörténeti feldolgozása. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával szoborregiszter, katalógus, 3D dokumentáció, riportsorozat és dokumentumfilm is készül.
"Fontosnak tartjuk, hogy ez az egyedülálló szobrászati örökség digitálisan is, a világ bármely pontjából elérhető legyen, különösen a fiatalabb generációk számára" – hangsúlyozta Péter Ágnes.
Tisztelgés a szoborpark létrehozói előtt
A szoborpark teljes felújításának megkezdése alkalmából szervezett találkozóra a szoborpark mai gondozója és működtetője, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a felújítást és a kapcsolódó programokat előkészítő és felügyelő, általa életre hívott szakmai kuratórium, valamint a Symposion Alapítvány 2025. július 31-én 18 órától nyilvános kerekasztal-beszélgetést tartottak a résztvevő művészekkel és szervezőkkel a Villányi Nemzetközi Szobrász Szimpóziumról, az egyéni és közös élményekről, az alkotásokról, a szoborpark létrehozásáról és a Mesteriskoláról, az éppen zajló Ördögkatlan Fesztivál közönségének bevonásával. Ezen vett részt, s tartott vetített képes előadást Farkas Ádám, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az egykori szimpóziumok meghatározó alkotója.
Farkas Ádám maga is úgy látja, hogy a mostani program nemcsak megőriz, de újrafogalmaz is.
"Üdvözlendő, hogy létrejött ez az új program, amely a Villány–Nagyharsányi kőszobrász művésztelep történetét és értékeit mutatja be. A művésztelep, különösen a hetvenes-nyolcvanas években, országos viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű volt" – emelte ki a szobrászművész.

Farkas Ádám az 1980-as években kapcsolódott be a Nagyharsány térségében zajló munkába, akkor, amikor már nemzetközi résztvevőkkel szerveztek alkotótáborokat. A kezdeti években egy nemzetközi csapattal dolgoztak a volt bánya területének kreatív átalakításán. Ekkor született meg a Kőesés című monumentális installációja is: egy 16 méter magas, 22 méter széles, kőből épített kompozíció, amely a hegyről leguruló sziklatömbök mozgását idézi.
A rendszerváltás után – Issei Amemiya japán szobrásszal és Bencsik Istvánnal együttműködésben – egy különleges japán–magyar projekt résztvevője lett: az országszerte lebontott kommunista szobrok helyére készültek új alkotások. Farkas Ádám a recski munkatábor emlékhelyén készített nagyszabású emlékművet, amelyet élete egyik főművének tekint.
"A nagyharsányi művésztelep meghatározó szakmai állomás volt számomra. Később a szimpózium rendszer országossá bővült, így az Országos Symposion Társaság szóvivőjeként is képviselhettem ezt a törekvést" – emlékszik vissza Farkas Ádám.
A most zajló művészeti szimpózium zárásaként, az új és restaurált alkotások ünnepélyes átadására 2025. augusztus 15-én kerül sor a Nagyharsányi Szoborparkban. A Nagyharsányi Szoborpark megújulása nemcsak fizikai rehabilitáció, hanem a magyar szobrászat egy különleges korszakának méltó újraértelmezése is.
Forrás: https://www.facebook.com/magyarmuveszetiakademia
További sajtómegjelenések: https://www.pecsma.hu/ujjaszuletik-a-nagyharsanyi-szoborpark/
https://bahir.hu/2025/08/01/ujjaszuletik-a-nagyharsanyi-szoborpark/