Interjú Dr. Illés Györgyivel a  művészi beszédtechnika szakirányú továbbképzés kapcsán 

A művészi beszédtechnika sokak számára még mindig elsősorban artikulációs vagy beszédjavító gyakorlatokat jelent. Dr. Illés Györgyi szerint azonban ennél jóval többről van szó: a hang, a test, a jelenlét és az önismeret összefüggő rendszeréről.  

Fotó: Horváth S. Gábor

A PTE Művészeti Karán induló képzés kapcsán beszélgettünk vele arról, hogyan kapcsolódik össze a kommunikáció és az ember személyisége, miért vált egyre fontosabbá az autentikus megszólalás, és mit jelent valójában megtalálni a saját hangunkat. 

Sokan a beszédtechnikát még mindig pusztán artikulációs kérdésnek gondolják. Hogyan definiálnád valójában a művészi beszédet?

A beszédtechnika önmagában csak egy nagyon kis része ennek az egész területnek. Ide tartozik a légzés, a hangadás, az artikuláció, a tempó, a ritmus vagy a hangsúly kérdése. Ezek technikai alapok, de a művészi beszéd ennél sokkal összetettebb. Számomra ez egy integrált kommunikációs rendszer. Benne van a test, a hang, a jelenlét, a beszéd zeneisége, a ritmusérzék, a figyelem, a koncentráció és az önismeret is. Amikor valaki kiáll emberek elé, nemcsak a szavaival hat. Hat a hangszínével, a mozdulataival, a tekintetével, a jelenlétével, az energiájával.

A képzés egyik legfontosabb célja, hogy a beszélő saját egyénisége minél természetesebben és hitelesebben tudjon megmutatkozni. Nem egy mesterséges kommunikációs mintát akarunk ráhúzni valakire, hanem azt keressük, hogyan tud önazonosan megszólalni.

Több mint harminc éve foglalkozol beszéddel, színpadi jelenléttel és kommunikációval. Mi az, amit ennyi év után is újra és újra felfedezel az emberi hangban?

Azt szoktam mondani: a hangodban benne van az eddigi életed története.

Minden ember hangja hordozza mindazt, amin keresztülment. A tapasztalatokat, a sérüléseket, a félelmeket, az örömöket, a személyiségét. Sokszor már abból, ahogyan valaki megszólal, érzékelhető, milyen belső folyamatok működnek benne. Engem valójában mindig az ember érdekel. Az, hogy ki van előttem, milyen nehézségekkel küzd, és hogyan lehet ezen a beszéden keresztül segíteni. A hang és a légzés egyfajta híd a belső és a külső világ között. Valamit folyamatosan közvetítünk magunkból a másik ember felé.

A kommunikációnk nyomot hagy a testen, és ugyanígy a testünk, az életünk történései is nyomot hagynak a hangunkon.

A módszeredben erősen jelen van az önismereti oldal is. Miért nem választható el a beszéd az önismerettől?

Mert a technika és az önismeret folyamatosan hatnak egymásra. Ha valaki stabilabb technikai alapokat kap, magabiztosabban kezd kommunikálni. Ez visszahat az önképére is. Másképp jelenik meg a világban, más reakciókat kap az emberektől, és ez tovább formálja a személyiségét.

Közben pedig az önismereti munka is alakítja a beszédet. Nagyon sok kommunikációs elakadás mögött belső feszültségek, szorongások vagy korábbi élmények állnak. Ezért nem lehet pusztán technikaként kezelni ezt a területet. A beszédtanulás bizonyos értelemben ugyanúgy gyakorlás, mint egy hangszer megtanulása vagy akár egy sport. Folyamatos figyelmet, koncentrációt és tudatosságot igényel.

Ma már nemcsak színészek, hanem pedagógusok, vezetők, oktatók és hétköznapi emberek is keresik ezeket a képzéseket. Mit mutat ez a mai kommunikációs kultúránkról?

Azt látom, hogy miközben a közösségi média miatt folyamatosan jelen vagyunk és megmutatjuk magunkat, közben egyre zárkózottabbá is váltunk. Kevesebb az élő beszélgetés, kevesebb a valódi találkozás, kevesebb az a helyzet, amikor egyszerűen jelen vagyunk egymás számára egy térben. Emiatt az emberek sokkal szorongóbbak. Közben folyamatosan azt látjuk, hogy mindenki sikeresebb, szebb, boldogabb, tökéletesebb. Ez pedig rengeteg bizonytalanságot és megfelelési kényszert hoz létre. Éppen ezért válik egyre fontosabbá az autentikus kommunikáció. Az, hogy valaki merje vállalni a saját hangját. A saját valódiságát. Nem egy mesterségesen felépített kommunikációs szerepet szeretnénk létrehozni, hanem segíteni abban, hogy valaki őszintén és hitelesen tudjon megszólalni.

A képzés egyik célja az is, hogy új szakembereket képezzen ezen a területen?

Igen, nagyon fontos cél. A művészi beszédtechnika területén jelenleg nagyon kevés szakember dolgozik Magyarországon. A színészképzésben is komoly hiány van ezen a területen.  

Én jelenleg egyedül tanítom a beszédtechnikai és művészi beszédhez kapcsolódó tárgyakat a színészosztályokban. Ez hosszú távon nem fenntartható. Ezért is fontos számomra, hogy azt a módszertani tudást, amit az évek során felépítettem, tovább lehessen adni. A képzés mögött egy olyan saját módszer áll, amelyet hosszú évek művészeti és oktatási tapasztalata alakított.

Lehet-e "készen lenni" a beszéddel?

Nem. Ez egy folyamatos fejlődési folyamat. A beszédtechnika nagyon hasonlít a hangszeres gyakorláshoz. Egy profi művész is gyakorol egész életében - csak idővel másképp. Különösen igaz ez a felnőttkorban rögzült beszédhibákra vagy kommunikációs mintákra. Ezeket lehet fejleszteni és javítani, de odafigyelést igényelnek. Ezért gondolom azt, hogy a beszédtanulás valójában egy élethosszig tartó folyamat.

Mit szeretnél, mit vigyen magával az, aki elvégzi ezt a képzést?

A legfontosabb talán a figyelem. Az, hogy képes legyen figyelni önmagára, a másik emberre és arra a helyzetre, amelyben kommunikál. Szeretném, ha a hallgatók magukkal vinnék a kíváncsiságot az emberek iránt, a segíteni akarást és azt a fajta érzékenységet, amelyen keresztül valóban kapcsolódni tudnak másokhoz.

És természetesen egy olyan tudást is, amellyel másokat tudnak támogatni abban, hogy megtalálják a saját hangjukat. Mert végső soron talán ez a legfontosabb: megtanulni hitelesen megszólalni a világban. 

Az interjút készítette: Ladosné Dobai Johanna

Minden képzés iránt érdeklődőt szeretettel várunk. További információk és a jelentkezési részletei:  https://art.pte.hu/hu/felvetelizoknek/kepzeseink/muveszi-beszedtechnika