Beszámoló a VIII. Nemzetközi Műemlékvédelmi Konferenciáról: Európai műemlékvédelmi tendenciák különös tekintettel a Kárpát-medencére 
Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély, 2025. október 17–18.

2025. október 17–18. között nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Műemlékvédelmi Konferencia a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban, Európai műemlékvédelmi tendenciák, különös tekintettel a Kárpát-medencére címmel. A rendezvény a hazai és nemzetközi műemlékvédelem kiemelkedő szakmai eseményévé vált: hat ország (Franciaország, Japán, Szerbia, Románia, Horvátország és Magyarország) képviseltette magát, összesen 23 előadó tartott 19 előadást a másfél nap során, mintegy százfős hallgatóság előtt. A konferencia – amelyet a Magyar Építész Kamara hivatalosan elismert továbbképzési programként – nemcsak tudományos, hanem gyakorlati jelentőséggel is bírt: tizenegy építész szerzett szakmai továbbképzési pontot a részvételével.

A konferencia tematikája és szekciói
A megnyitó házigazdai köszöntőit Károlyi Angelica és Raffay Endre mondták, majd öt tematikus szekcióban zajlottak az előadások, amelyek a műemlékvédelem aktuális kérdéseit járták körül nemzetközi perspektívából.

1. Kulturális örökség a változó világban: Új kihívások és globális nézőpontok
A nyitó szekció előadói – köztük Xavier d’Alençon (Franciaország), Raluca Trifa (Románia) és Mikiko Kojima (Japán) – a globális műemlékvédelmi trendek és az európai irányelvek kihívásait, valamint a kulturális örökség és a kortárs fogyasztói kultúra kapcsolatát vizsgálták. Különösen figyelemre méltó volt a japán kawaii esztétika örökségmegőrzésben betöltött szerepét bemutató előadás.

2. Belgrád öröksége új fényben
A szerb előadók a belgrádi erőd revitalizációs projektjeit, a Minh család házának megőrzését, valamint a Jevrem Grujić-ház múzeummá alakítását ismertették. A záró előadás középpontjában Szabadka városának építészeti öröksége és a befektetői nyomás közötti feszültségek álltak.

3. Tér és identitás: Kulturális örökség a horvát városi és vidéki tájakon
A horvát kutatók előadásai – többek között Ivana Peškan, Danko Dujmović és Nikolina Belošević – a városi környezet és a vidéki közösségi örökség megőrzésének kérdéseit tárgyalták. A prezentációk rávilágítottak az iparosodás és migráció utáni társadalmi átalakulás kulturális következményeire Isztriában és Gorski Kotar térségében.

4. Középkori terek új fényben
A magyar előadók – köztük Szakács Béla Zsolt, Szőke Balázs és Bugár-Mészáros Károly – középkori és reneszánsz épületek és templomok építéstörténeti, topográfiai és életmódtörténeti elemzését mutatták be. Entz Géza ismertette a műemléki topográfiai kutatások újraindítását Magyarországon, amely jelentős mérföldkő a hazai örökségkutatásban.

5. Helyi örökségek újragondolása a 20–21. században
A záró szekció előadói a műemlékek újrahasznosításának és közösségi interpretációjának lehetőségeit vizsgálták. Molnárné Kőfalvi Ágnes bemutatta a hódmezővásárhelyi Károlyi Serház újrahasznosítási terveit, míg Bögös András a Szent György-hegyi Ify-kápolna egyszemélyes népi építészetét elemezte mint egyedülálló épített örökségi jelenséget.

A konferencia a szakmai előadások mellett lehetőséget adott személyes találkozásokra, eszmecserére és kapcsolatépítésre. Az esti program keretében Károlyi Angelica kastélytúrán mutatta be a házigazda intézmény példamutató örökségkezelési gyakorlatát. Az eseményhez kapcsolódóan megjelent az előző évi konferencia tanulmánykötete, amelyet a szervezők ajándékként adtak minden résztvevőnek – előadónak és hallgatónak egyaránt. A fehérvárcsurgói konferencia ismét bizonyította, hogy a Kárpát-medence műemlékvédelmi szakemberei és intézményei nemzetközi kontextusban is meghatározó szereplői a kulturális örökségvédelem párbeszédének. A résztvevők közös meggyőződése, hogy a történeti környezet megőrzése csak interdiszciplináris, nemzetközi együttműködés révén biztosítható, amelynek e konferencia évről évre egyik legfontosabb fóruma.

Kép és szöveg: Tüskés Anna