Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu
Személyes jegyvásárlás: a Zsolnay Örökségkezelő NKft. Infopontjain
• Zsolnay Kulturális Negyed – Látogatóközpont
• Zsolnay Kulturális Negyed – Északi Infopont a Ledina kapunál
• Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház recepció
• Művészetek és Irodalom Háza
• Kodály Központ jegypénztárában
• 1 órával koncert előtt a Hangversenyterem bejáratnál

 *************

Tisztelt Érdeklődők!

Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy a hangverseny betegség miatt elmarad! A koncert időpontjában egy ingyenes, kárpótló hangversenyt szervezünk, melyen Intézetünk legkiemelkedőbb hallgatói működnek közre.

A megvásárolt jegyek a vásárlás helyszínén visszaválthatók!

Megértésüket köszönjük!

 *************

A szólózongora-hangverseny első félidejét a klasszicista Mozart, a klasszicizmusból a romantika felé kimozduló Beethoven, s a romantika földjére megérkezett Schubert muzsikájának szenteljük. Hármójuk zenéje zenetörténeti rokonságban, ugyanakkor éles kontrasztban is áll egymással: egyrészről összekötik őket az 1700-as évek második felében eredő erős gyökerek, másrészről azonban, a rájuk személyesen legjellemzőbb zenei karakterek alapvetően más érzelemvilágot nyitnak ki előttünk:

Mozartról elsőre a könnyedség, kellem és pezsgés, Beethovenről a súlyosság, a nagyra törés és az egyéni akarat diadala, Schubertről pedig a szelídség, az álmodozás és a békés lemondás juthat eszünkbe. Ezek, akár egy egyenlő oldalú háromszög csúcsai, egyforma mértékben különülnek el egymástól az „érzelmek térképén”, azonban a háromszög oldalai mégis összetartozóvá és egymásból jól megközelíthetővé teszik azokat.

Eggyel továbblépve az érett romantika felé, a koncert második fele csupa Chopinműből áll, melyben a kis „gyöngyszemeknek” számító etűdök és prelűdök veszik körbe a szerző egyik legfajsúlyosabb szólózongora-művét, a négytételes b-moll szonátát.

A szonáta első tétele – tragikus nyitóhangjaival, zaklatott főtémájával, ezzel szemben szívből éneklő lírai melléktémájával és lelkesen kitörő zárótémájával, majd a mindannyiuk töltetéből kibontakozó eseménysorral – igazi dráma, melynek utolsó pillanataira jutunk el oda, hogy eme alapvetően különböző zenei töltetek felemelő végkicsengésben egyesülhessenek egymással.

A második tétel egy robbanékony, szellemes scherzo, melyre – minden lendülete és könnyedsége ellenére is – végig jellemző egy egyfajta sötét tónusú méltóság és elegancia. (Ez alól csupán a tétel ábrándozó középrésze, akár egy zavartalan, csöndes sziget, képez kivételt.)

A szonáta harmadik tétele a híres gyászinduló, melyet alkalmazott zeneként külön is számtalanszor játszanak, s így mindenki számára ismerős lehet. E gyászinduló utáni csöndben születik meg a rövid, hátborzongató zárótétel, mely igazi „avantgarde”-nak számít a chopini életműben: egyetlen hosszú, szakadatlan, „ködbe burkolózó” futammozgásból áll. A komolyzenei világban az a hasonlat járja, hogy ez nem más, mint „a sírok között futkorászó szél”...

Fryderyk Chopin a b-moll szonátában – csakúgy, mint egész életművében – a motívumokat, fordulatokat a legkisebb részletekbe menő míves finomsággal rajzolja meg, ugyanakkor mindent átfogó költői nagysággal formálja egésszé. Az estet az egyik legismertebb, Desz-dúrban komponált prelűdje zárja.